ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI SZOLGÁLTATÁS

Amikor valaki - legyen az tervező vagy építtető- engedélyeztetni szeretné egy épület terveit, az első lépése , hogy egyeztet az illetékes építéshatósági ügyintézővel. Megkérdezi az adott telekre vonatkozó speciális előírásokat, nehogy menet közben kiderüljön esetleg valami elkerülte a figyelmét. Továbbá tájékozódik arról is, milyen egyéb szakhatósági véleményt, főépítészi településképi vagy tervtanácsi véleményt szükséges megszereznie...

Készüljünk fel arra, hogy a  hatóságoknál többnyire  negatív hozzáállással találkozunk, az információk nehezen kerülnek felszínre. Általában személyesen be se jutunk az illetékeshez, telefonon pedig szinte még lehetetlenebb...

Ezért az egyeztetés borzasztó nehézkes, ráadásul SEMMI garancia nincs arra, hogy a megfelelő információkat kaptuk meg, vagy hogy egyáltalán megkaptuk amit kellett!

Gyakori eset ugyanis, hogy a tervtanácsi vélemény szükségességét menet közben kötik ki. Mivel ez egyértelműen nincs leírva az adott szabályozásban, így sajnos megtehetik.

Sőt, bármit kérhetnek, mivel a jogszabály erre lehetőséget ad nekik. Így bármilyen hiánypótlást kiírhatnak az az adott építési ügyben a kérelem beadása után akár épp a 15. napon, amikor a határidő pont lejárna. Erre lehetőségük van, az alábbiak miatt:

1.            Ahogy a hiánypótlási felhívás is rögzíti, az ellen csak az érdemi döntés elleni jogorvoslati kérelemben lehet kifogást emelni.
- így tehát mi nem is kifogásolhatjuk a téves kéréseket sem (pl. NAV igazolás az illetékbélyegről..)

2.            A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 37. § (5) bekezdése kimondja, hogy a tényállás tisztázásához szükséges adatok hiánypótolhatók.
- igaz, hogy a felesleges információkat tartalmazó tervlapok viszont elhagyhatók, de ők itt bekérhetnek bármit

3.            Az e-mail-ben történő közlés nem minősül hivatalosnak, amennyiben beadványát hivatalos úton szeretné benyújtani, azt papír alapon, aláírással ellátva, vagy az ÉTDR felületen keresztül teheti meg.
- így ha esetleg e-mailen próbál az ember kommunikálni, mivel telefonon és személyesen lehetetlen, akkor is mindegy, mit írnak le, mert nem kötelezi őket semmire!

Ezért most az új elektronikus ügyintéző rendszer nyújtotta lehetőség számomra egy halvány reménysugár, ez az ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI SZOLGÁLTATÁS.

• Az építtető az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem tervezett benyújtása előtt építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelmet terjeszthet elő az építésügyi hatósághoz elektronikusan az elektronikus tárhely igénybevételével vagy papír alapon.
• Ez nem hatósági eljárás. A kérelem benyújtását követő munkanaptól számított 15 napon belül szakmai nyilatkozatot fogalmaz meg a hatóság.
• A szakmai nyilatkozat tartalma nem köti az építtetőt az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmének benyújtásában.
• A szakmai nyilatkozat nem kötelezi az építtetőt az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtására.Az építésügyi hatósági szolgáltatást az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt többször is igénybe lehet venni.
• Az építésügyi hatóságot a szolgáltatása körében kiadott szakmai nyilatkozata azokban a kérdésekben köti, amelyekről nyilatkozott, mindaddig, amíg a vonatkozó jogszabályok vagy az engedély iránti kérelem típusa, tartalma és mellékletei nem változnak meg.

Ráadásul ez, mivel hatósági szolgáltatás, és nem eljárás,  nem illetékköteles.

Azonban némely önkormányzat- szintén tévesen- ezért is illetéket számol fel!

Némely önkormányzat pedig még csak nem is válaszol.

Aktuális tervemmel úgy döntöttem, kipróbálom ezt a fenti módszert,az építéshatósági szolgáltatást kihasználva, egy előzetes tájékoztatást kérek, hogy ezúttal ne írjanak és ne érjen meglepetés, hogy hiánypótlásra, hova és mit kell beadnom, és hová telepíthetem a házat. Kíváncsian várom, mire jutunk...

A BONTÁSRÓL

Amikor egy bontandó épülettel állunk szemben, rengeteg kérdés merül fel. 
Ezekre a kérdésekre próbáltam összegyűjteni a válaszokat, egy kis segítséget nyújtva bontás előtt állóknak! 

Vajon kell-e engedélyt kérni a bontásra? Amennyiben igen, mi a teendőm, amennyiben nem hogyan tovább?
Régen  az engedélyen kívül csupán  bejelentéssel is végezhető volt bontási tevékenység.
Ez azonban megint változott, a bejelentés eltűnt, az engedélyesek köre megváltozott. A bejelentés helyett tudomásul vételi eljárás van, ami azonban nem jelent nagy könnyebbséget.

Milyen esetekben kell bontási engedélyt kérni? 

 Bontási engedély alapján végezhető a bontási          tevékenység, ha:

- műemléket érint,

- helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érint,

- érinti a zárt sorú, vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét.

  A bontási engedély iránti kérelmet az építtető vagy meghatalmazottja nyújthatja be

 az építésügyi hatósághoz az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papíralapú formanyomtatványon.

Mit kell a bontási engedély iránti kérelemhez csatolni?

A bontási engedély iránti kérelemhez elektronikus formátumban az alábbi dolgokat   kell mellékelni:

az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről,         valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. mellékletében meghatározott építészeti‐műszaki dokumentációt

- az eljárási illeték befizetésének igazolását.

- A kérelemhez mellékelni lehet nyilatkozatokat annak igazolására, hogy nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban

- az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti‐műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, illetve

 -az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.

A bontási engedélyezési eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni!

Természetesen ez is pénzbe kerül:

Az eljárás illetéket, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete XV. fejezetének 2013. január 1‐jével hatályos szabályai szerint kell megfizetni.

Persze itt még nincs vége, mert ami nem engedélyköteles, az még lehet tudomásulvételi eljárás köteles, amihez szintén be kell adni dokumentációt.

60. § (1)

Bontás tudomásulvételéhez kötött minden olyan bontási tevékenység, amely nem tartozik a 45. § (1) bekezdésében felsorolt bontási engedély köteles és a 2. mellékletben felsorolt – bontási engedélyhez vagy bontás tudomásulvételéhez nem kötött – bontási tevékenységek körébe.

Bontási engedély és bontás tudomásulvétele nélkül végezhető bontási tevékenységek:

1. A bruttó 300,0 m3 térfogatot vagy a rendezett terepcsatlakozástól mért 4,0 m

épületmagasságot meg nem haladó egyszintes építmény bontása, kivéve

a) a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de

legfeljebb 50 méterre álló meglévő épületet,

b) valamint a lakást tartalmazó, a zártsorú vagy ikres beépítésű épületet.

2. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince bontása.

3. Meglévő építményben – alapozás nélküli – égéstermék-elvezető bontása, ha az nem jár a

meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével.

4. Önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény

bontása, melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet bontása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell:

a) megváltoztatni,

b) átalakítani,

c) megbontani,

d) kicserélni,

e) megerősíteni vagy

f) újjáépíteni.

6. Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület bontása, melynek mérete nem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.

7. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény bontása, melynek mérete nem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot, kivéve a műemléki jelentőségű 

területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló meglévő épület bontását.

8. Önálló reklámtartó építmény bontása, melynek mérete nem haladja meg 

a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot,

b) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot.

9. Temető területén:

a) sírbolt, urnasírbolt bontása, melynek mérete nem haladja meg a nettó 50 m2

alapterületet vagy a 3,0 m magasságot.

b) urnafülke, sírhely, sírjel bontása.

10. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel bontása, ha annak a talapzatával együtt mért

magassága nem haladja meg a 6,0 m-t, kivéve, ha az műemléki jelentőségű területen áll.

11. Emlékfal bontása, ha annak magassága nem haladja meg a 3,0 m-t – kivéve, ha az

műemléki jelentőségű területen áll.

12. Park – kivéve, ha az műemléki jelentőségű területen van -, játszótér, sportpálya

műtárgyainak bontása.

13. Tömegtartózkodás céljára nem alkalmas, vagy legfeljebb 180 napig fennálló

a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató,

vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek)

bontása.

14. Növénytermesztésre szolgáló üvegház bontása, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg

a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t,

b) beépítésre szánt területen a nettó 100,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t.

15. Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor bontása, melynek legmagasabb pontja nem 

haladja meg a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t,

b) beépítésre szánt területen a nettó 500,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t.

16. A 6,0 m vagy annál kisebb gerincmagasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló,

ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot

tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló

bontása.

17. A bruttó 50,0 m3–nél nem nagyobb térfogatú vagy a 1,5 m-nél nem mélyebb

magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó bontása.

18. Támfal bontása, melynek mérete nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot.

19. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő,

jégverem, valamint zöldségverem, építménynek minősülő növénytámasz, növényt

felfuttató rács bontása.

20. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó áttelepítése, árnyékszék bontása.

21. Építményen vagy építményben lévő napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-,

riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó,

zászlótartó bontása, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy

tartószerkezeti elemeit:

a) megváltoztatni,

b) átalakítani,

c) elbontani,

d) kicserélni,

e) megerősíteni vagy

f) újjáépíteni.

22. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy bontása.

23. Telken belüli geodéziai építmény bontása.

24. Utasváró fülke bontása.

25. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) bontása, melynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.

26. Építési tevékenység végzéséhez szükséges állványzat elbontása.

27. Bruttó 50 m3 térfogatot meg nem haladó felvonulási épület bontása.

28. Magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó bontása, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.

29. Elektronikus hírközlési építmény körében műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet

bontása, ha annak bármely irányú mérete a bruttó 6,0 m-t nem haladja meg.

30. Közforgalom elől elzárt, telken belüli 3,0 m vagy annál kisebb fesztávú áteresz, 
bejáró-,átjáró-híd bontása.

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. mellékletében meghatározott építészeti‐műszaki dokumentációt megkeresve ezt látjuk:

6. Bontási engedélyezési és tudomásulvételi dokumentáció

6.1. A veszély elhárítását is megoldó tartószerkezeti műszaki leírás szükséges az érzékeny

szerkezetű építmény (bontás során állékonyságát veszti, életveszély léphet fel) bontásakor.

6.2. A bontási engedélyezési dokumentációnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

6.2.1. műszaki leírást, mely ismerteti az építmény rendeltetését, főbb és jellemző méreteit,

szükség szerint anyagait és szerkezeteit, a csatlakozó közművek fajtáját, állapotát és

helyzetét,

6.2.2. a bontáshoz tervezett technológiai leírást, amely tartalmazza a bontáshoz felhasználandó eszközöket, segédszerkezeteket, a műveletek sorrendjét, a közművezetékek leválasztási  módját, a munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat, valamint az elbontásra kerülő szerkezetek, anyagok további sorsának meghatározását,

6.2.3. helyi védelem alá tartozó építmény, illetve egyedi tájértékké minősített építmény

elbontása vagy műemlék részleges bontása esetén fényképeket az építmény valamennyi 

nézetéről,
6.2.4. műemlék részleges bontásához a beavatkozással érintett részre vonatkozó, külön

jogszabályban meghatározott tartalmú építéstörténeti kutatási dokumentációt,

6.2.5. zártsorú beépítés esetén tartószerkezeti szakértői véleményt különös tekintettel a

szomszédos ingatlanokra és az azokon lévő építmények állagvédelmére.

6.3. Bontás tudomásulvételéhez szükséges dokumentáció a 6.2.1-6.2.3. pontban foglaltakat, továbbá műemléki jelentőségű területen álló építmény esetén a meglévő (a változtatás előtti) állapotra vonatkozó fotódokumentációt és az érintett környezet fényképi ábrázolását tartalmazza.

Összefoglalta: Nyiri Zsuzsa építész tervező

Mikor van szükség építési engedélyre?

Ez a kérdés a legtöbb megrendelőben elsőként merül fel, és bizony nehéz erre válaszolni.

Azért nehéz, mert az erre vonatkozó jogszabályok folyamatosan változnak, van hogy fél évente is. Így egy ilyen változás közben bármi lehetséges- és annak az ellenkezője is.

Az elmúlt időben az engedélyeztetési eljárások egyre bonyolódtak, sokféle verziójuk létezett, bejelentés köteles, engedély köteles, egyszerűsített engedély, összevont engedély, stb… Míg végül ez évtől az éppen megszokott bejelentés eltűnt, helyette valami hasonló van, a tudomásul vétel.

Maradjunk az engedélyezés kérdéskörénél, erre a válasz itt található:

5.2.3. Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 2013. január 1-jétől

2013. január 1-jétől ismét csak két kategória maradt: építési engedélyhez kötött és engedély nélkül végezhető tevékenységek, azzal, hogy a jogszabály az engedély nélküli tevékenységeket sorolja fel (hasonló módon, mint a 2008. év előtti szabályozás).

Az építési tevékenység fogalma: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 36. pont].

A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján építési engedély nélkül végezhető tevékenységek:

1.	A műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló meglévő épület átalakításának kivételével az építési engedéllyel építhető építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell a) megváltoztatni, b) átalakítani, c) elbontani, d) kicserélni, e) megerősíteni vagy f) változatlan formában újjáépíteni.
2.	Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró – áthidalóját nem érintő – cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
3.	Meglévő építményben – alapozást nem igénylő – új égéstermék-elvezető kémény létesítése, ha annak megvalósítása nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével.
4.	Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése, melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
5.	Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell a) megváltoztatni, b) átalakítani, c) megbontani, d) kicserélni, e) megerősíteni vagy f) újjáépíteni.
6.	Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.
7.	Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet, kivéve műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló új épület építését, vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítését vagy átalakítását.
8.	Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot.
9.	Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot, b) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot.
10.	Temető területén: a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot, b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése.
11.	Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
12.	Emlékfal építése, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.
13.	Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal és műszaki specifikációval rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.
14.	Megfelelőségi igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal és jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, vagy tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, vagy legfeljebb 180 napig fennálló a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), d) ideiglenes fedett lovarda építése.
15.	Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után sem haladja meg a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t, b) beépítésre szánt területen a nettó 100,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t.
16.	Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után sem haladja meg a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t, b) beépítésre szánt területen a nettó 500,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t.
17.	A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
18.	A bruttó 50,0 m3-nél nem nagyobb térfogatú vagy a 1,5 m-nél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.
19.	A telek természetes terepszintjének – építési tevékenységgel összefüggő – 1,0 m, vagy annál kisebb mértékű végleges jellegű megváltoztatása.
20.	Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot.
21.	Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
22.	Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
23.	Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit a) megváltoztatni, b) átalakítani, c) elbontani, d) kicserélni, e) megerősíteni vagy f) újjáépíteni.
24.	Építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő és -tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.
25.	Telken belüli közmű-becsatlakozási és -pótló műtárgy építése.
26.	Telken belüli geodéziai építmény építése.
27.	Utasváró fülke építése.
28.	Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, melynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.
29.	Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat mérethatár nélkül, bruttó 50 m3 térfogatot meg nem haladó felvonulási építmény építése.
30.	Magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.
31.	Elektronikus hírközlési építmény: a) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha annak bármely irányú mérete a bruttó 6,0 m-t nem haladja meg, vagy b) az antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelése, ha az antenna bármely irányú mérete a 4,0 m-t nem haladja meg.
32.	Közforgalom elől elzárt, telken belüli, 3,0 m vagy annál kisebb fesztávú áteresz, bejáró-, átjáróhíd építése.
33.	A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

34.	Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény létesítése.

Fontos:
1. Az építési engedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek esetében is teljesíteni kell a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat és az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági előírásokat!
2. A helyi önkormányzati rendeletében felsorolt és bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenységek esetében a bejelentési eljárást le kell folytatni! [314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 23. § (1) bek., 24. § (1) bek.]
3. Műemlékek esetében örökségvédelmi hatósági engedélyhez kötött tevékenységek is léteznek